A NAV elégedetlen lehet az adóhiányok megállapítási ütemével, ezért új terület után néztek. Kitalálták, hogy a fővállalkozókat feleslegesnek lehet minősíteni, ezzel pedig elég sok adóhiány hozható létre, mesterségesen. A hivatalon belül már több „szakértője” van az ilyen jellegű megállapításoknak és a módszer jól láthatóan terjed, hiszen bámulatosan jövedelmező az állam számára.

A fővállalkozó tipikusan egy teljesítési láncolat köztes szereplője, a megrendelő és az alvállalkozók között, rendszerint a saját nevében a megrendelő javára olyasmit teljesített, amit nem ő végzett el. A fővállalkozó általában nem rendelkezett, nem is rendelkezhetett azokkal a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel, amikkel a megrendelő és az alvállalkozók. Sőt! Gyakran előfordul, hogy a fővállalkozó kizárólag úgy szerződik, hogy rá a számlák átutalásán kívül más feladat ne háruljon!

A megállapításokat általában a megrendelőnél „veti be” a NAV. Az egyik legismertebb döntéshozó az ilyen ügyekben az Észak-Budapesti NAV Igazgatóságon László László főosztályvezető úr, akinél nemrég hiány volt az adóellenőrökből. 

A megrendelő pedig általában „zsíros falat”, a nála megállapított adóhiány azzal kecsegtet, hogy az a bírsággal és a késedelmi pótlékkal együtt maradéktalanul beszedhető lesz. Ezt követően természetesen a hivatal nekiesik a fővállalkozónak is, bár azon fővállalkozókat, ahol nincs vagyon nem is biztos, hogy adóellenőrzéssel keresik meg, elég feltárni és megállapítani, az Áfa tv. 55.§ (2) bekezdésére hivatkozással, hogy tényleges teljesítés nem történt, hiszen „nem csinált semmit”. Bár a fővállalkozás nem így működik, az adóhatóságot ez nem érdekli, hiszen „csupán” adójogi minősítést alkalmaz. Az adójogi minősítés eredményképpen azonban az alvállalkozónak közvetlenül kellett volna szerződnie a megrendelővel, ami korántsem adójogi út…

Az ilyen láncolatokat a NAV általában azért vizsgálja, mert valahol az alvállalkozók alvállalkozóinál valamilyen adóelkerülés történt, de előfordult már olyan félelmetes, Kúria által is helybenhagyott eset is, amikor semmilyen adóelkerülés nem történt a láncolatban, de mégis adóhiányt állapítottak meg, mondván: „a fővállalkozó bevonása felesleges volt, az úgyse teljesíthetett”. Az alvállalkozók alvállalkozójának alvállalkozójánál történő esetleges adóelkerülésről persze a fővállalkozó és a megrendelő se tudott, tudhatott, de persze ez a NAV-ot nem érdekli, miközben igyekszik a kapcsolódó ellenőrzéseket eltitkolni, amire a minap csóválta meg a fejét az Európai Unió Bírósága (EUB). Főleg az elsőfokú döntései során fogalmaz bátran az adóhatóság, például így:

A revízió megállapította, hogy a számlákban feltüntetett gazdasági események nem a számlázási láncban szereplő felek között valósultak meg, a mesterségesen felépített lánc csupán az abban résztvevő…