A minimálbér módosításával (amelynek havi összege 2019-től 149.000 forint) 18 x 149.000 = 2.682.000 forintra módosult az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött sajátjogú nyugdíjasok kereseti korlátja.

Tulajdonképpen több újdonságot nem is lehet elmondani a témáról, hiszen az egyik leggyakrabban citált – nem közvetlenül járulékfizetést érintő – társadalombiztosítási problémáról van szó.

Ugyanakkor a január havi jogszabályi változások és folyamatosan érkező e körbe tartozó kérdések bizonyos aktualitást adnak az idevágó előírások áttekintésének.

Mindenekelőtt az alap jogszabályi előírás (társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B.§ (1) bekezdése): miszerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött sajátjogú nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni.

A 2019. évi éves keretösszeg (ami egyébként egy állandó érték függetlenül attól, hogy az adott évben 1 napon vagy 365 napon keresztül volt valaki nyugdíjas, illetve folytatott keresőtevékenységet) tehát 2.682.000 forint.

A kereseti korlát összegébe kizárólag a nyugdíjasként történő…