A Kiva. (2012. évi CXLVII.) törvény 2. § 19. pontja értelmében kedvezményezett foglalkoztatottnak tekintendő, az a személy, aki után a Szocho. (2018. évi LII.) törvény
- 10. §-a szerinti (szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető) adókedvezmény;
- 11. §-a szerinti (munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető) adókedvezmény;
- 12. §-a szerinti (három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető) adókedvezmény;
- 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti (megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető) adókedvezmény;
- 15. § (1) bekezdés szerinti (Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető) adókedvezmény;
- 16. §-a szerinti (kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
igénybe vehető.
Ugyanezen szakasz 20. pontja értelmében a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:
- az 1.) pont esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka;
- a 2.) pont esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében;
- a 3.) pont esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;
- a 4.) pont esetében személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;
- az 5.) pont esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;
- a 6.) pont esetében személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként…