A „lakásáfa” a következő évek egyik legbotrányosabb adóhatósági témája lesz. Sok lakóingatlanról fog kiderülni, hogy nem esett az 5 százalékos körbe, vagy a 27 százalékos garázst is az 5 százalékos lakás megvételével akarták a vevők kifizetni.

Az adóhatóság vélhetően megtorolja majd az 5 százalékos előlegekkel való trükközést is. Az 5 százalékos áfájú lakások továbbértékesítésnél is lehet hibázni, a NAV pedig egyelőre nem közölt értelmezést a kérdésben. A téma nem egyszerű, célszerű a részletekre is figyelni az alábbi összefoglaló alapján.

A lakóingatlan a használatbevételi engedély első 2 évében – „ökölszabály szerint” – egyenes áfa alá tartozik. Az első vevő használatbavétel nélkül tovább is adhatja az ingatlant. A továbbértékesítés gazdasági tevékenység, így az adóhatóság a magánszemélyekkel is úgy fog eljárni, mintha általános forgalmi adó alannyal állna szemben. Az esetükben az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a NAV előbb csak felhívást fog közölni, de a határidő letelte után akár bírságolhat is (Art. 221.§).

Ha a 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakást 5 százalékkal beszerző azt továbbértékesíti, akkor az áfát levonásba kell helyeznie és a lakást azonos áfa kulccsal adhatja tovább. Ha a lakásnak 2018 november 1-én volt (módosítható) építési engedélye, akkor a továbbértékesítési áfa 5 százalékos, egészen 2023.12.31-ig. Ha az engedély 2018. november 1 utáni, akkor 2019.12.31 után a továbbértékesítéskor az áfa 27 százalék lesz. 

A törvény szerint a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől, az továbbértékesítésnek számít. A fogalom alapján nem illeti meg választási lehetőség a lakást továbbértékesítőt sem, így az áfát nem „kapcsolhatja ki”.

A lakásokat megvevők, majd továbbadók az árrésen lévő áfát mégis meg akarják majd…