5.3.1.3 Az elszámolási időszakos követelések teljesítési időpontja, számviteli elszámolása

Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg,teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

Ez az Áfa törvény ún. főszabálya az időszakos elszámolású ügyletekre, de

A számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,

Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában összevontan – díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak pl. a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, vagy az az eset is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét stb. (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg).

Ha például a fuvarozási szolgáltatást nyújtó adóalany az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást – a partnerével kötött megállapodás szerint – havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően – tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik – az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő – és így a teljesítés napja – ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg.

Pl. ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról kiállított áfa törvény szerinti teljesítési időpontja május 31-e (a elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap) lesz, és így – függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó – a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a május havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani [ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog az Áfa törvény 119. § (1) bekezdése alapján].

Az Áfa törvény 58. § (1) bekezdése alapján ítélendő meg az az eset is, ha a könyvelési szolgáltatást nyújtó adóalany a könyvelési díjat – előre megállapodott havi fix összegben – havonta számlázza. Az elszámolás napja – tekintve, hogy a könyvelési díj egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, jellemzően az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő – vélhetően – ettől eltérő időpont (amit a felek fizetési határidőként kikötöttek). Pl. ha a május havi könyvelési szolgáltatások elszámolási napja május 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak minden hónapot követő hó 15-én kell, akkor a május havi könyvelési díjról kiállított számlát június 15-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és a könyvelési szolgáltatást terhelő áfát a havi bevalló adóalany a június havi bevallásban szerepelteti (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog).

Az Áfa törvény 164. §-ában foglalt gyűjtőszámla nem azonos az Áfa törvény szerinti elszámolási időszakos teljesítésekkel. A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adó-megállapítási időszaka alatt több, az Áfa törvény szerint számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít.

Gyűjtőszámla esetén a felek minden egyes teljesítésről már elszámoltak, a megállapodásuknak megfelelően esetleg megtörtént már az ellenérték megfizetése is, csak magát a számlakiállítást „tolják el“ a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjára.

Az Áfa törvény 164. §-ában tárgyalt gyűjtőszámlát a 171. §-ban szereplő adattartalommal kell kibocsátani. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlán az összes számlakibocsátásra jogalapot adó ügylet adóalapját tételesen fel kell tüntetni adómérték, illetve adómentesség és teljesítési nap szerinti csoportosításban. Ebből egyben az is következik, hogy a gyűjtőszámlán az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell. A gyűjtőszámlának ugyanis nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve.

Az Áfa törvény 58. §-a ezzel szemben teljesítési időpontot meghatározó szabály, amelynek lényege, hogy – függetlenül attól, hogy fizikai értelemben a felek között több ügylet teljesül – az elszámolási időszakban eszközölt teljesítésekről egy időpontban számolnak el, így az általános forgalmi adó szempontjából csak egy teljesítési időpont van, ami a fizetési határidő, azaz ez esetben pusztán egy számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről beszélhetünk, ezért ezen ügyletekről csak egy számla készül, ami nem lehet gyűjtőszámla, hiszen ez esetben nincsen meg az Áfa törvény 164. § (1) bekezdésének záró fordulatában szereplő azon kitétel, amely szerint gyűjtőszámla alkalmazásához szükséges, hogy több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet kerüljön teljesítésre. (APEH állásfoglalás)

Számviteli elszámolás

Az elszámolási időszakos szolgáltatás nyújtása esetében az áfa fizetési kötelezettség…