A legtöbb, uniós értékesítésben érintett vállalkozás életében kiemelt adókockázat az áfa, hiszen a magyar áfakulcs kiemelkedően magas, az áfa rendszere pedig rendkívül bonyolult. Nem mindegy, hogy az értékesített terméknek ki a vevője, az milyen adószámra kéri a számlát, hová kéri a kiszállítást, a kiszámlázott termék egyszerű értékesítéssel vagy láncértékesítéssel kerül eladásra, esetleg háromszögügylet egyik lába, és még az sem mindegy, hogy ki rendelte meg a fuvarozást. Mindezeket tetézi, hogy az ügylet pontos dokumentálásának is kiemelt – akár az adómentességet is kockáztató – jelentősége lehet. Azaz hiába ismerjük jól a szabályozást, és kezeljük áfaszempontból jól az értékesítést, ha elvérzünk az adóhatóság előtt a kiszállítás igazolásakor – foglalja össze ki a MAZARS legfrissebb jelentése.

Január 1-jén életbe léptek a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének további egységesítését és finomhangolását megcélzó úgynevezett gyors intézkedések („Quick fixes”). Az intézkedések egy része a nyári törvénymódosítás során bekerült az áfatörvénybe, de ezek mellett figyelni az EU 282/2011 végrehajtási rendeletére is, amely minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó.

A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattintson IDE!