A Szociális hozzájárulási adóról szóló 2018.évi LII. (Szocho.) törvény 10. szakakasza értelmében szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet a kifizető a munkaviszony keretében a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR–08)

• 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakörben),

• 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló után. 

A kedvezmény mértéke ugyan nem kifejezetten magas (havi szinten a bruttó munkabér – de maximum a minimálbér összege – 6,5 százaléka), de egy kis vállalkozás esetében ez is tétel, nagyobb alkalmazotti létszámmal működő vállalkozás esetén pedig jelentős összeget is jelenthet. 

Például havi 300.000 forintos munkabérrel bejelentett munkavállaló esetében a 300.000 x 13 % = 39.000 forint helyett a kedvezmény alkalmazása révén csak 39.000 – 290.000 x 6,5 % = 20.098 forint szociális hozzájárulási adót kell leróni.    

Gyakran merül fel kérdésként, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a dolgozó nem csak az említett munkakörök valamelyikét látja el, hanem más tevékenységet is folytat?

A választ a jogszabályi hely (3) bekezdésében találjuk, miszerint, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján…