2.6.1.9 Esettanulmány a személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó adók, járulékok és hozzájárulások számviteli elszámolására

A humán számviteli információs rendszer olyan információs rendszer, amelynek alapvető feladata amunkabér és a személyi jellegű kifizetések számfejtése, analitikus és főkönyvi könyvelése.

A bérköltség a személyi jellegű ráfordítások egyik eleme, amely tartalmazza az üzleti évhez kapcsolódó minden olyan kifizetést, amely

• a munkavállalókat, alkalmazottakat, tagokat bérként vagy munkadíjként megilleti,

• a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként elszámolt, kifizetett összeget,

• az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeget,

• az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat,

• a 13. havi és további havi kifizetést.

A bérköltség elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem és alapját képezik-e vagy sem a szociális hozzájárulásiadónak.

A bérköltség (a kereset) összetevői:

• alapbér, illetve törzsbér,

• kiegészítő fizetések,

• bérpótlékok,

• jutalom,

• prémium.

Alapbér: a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott teljes munkaidőre járó személyibére, amely lehet:

• időbér (órabér, hetibér, havi bér, éves bér) csak a munkában eltöltött idő függvénye,

• teljesítménybér esetén a munkavállaló keresete közvetlenül függ valamilyen mennyiségi, minőségi, vagy gazdaságossági követelmény teljesülésétől.

Törzsbér: a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén alapuló része, vagyis a teljesítményben dolgozók számára a tényleges teljesítménnyel korrigált alapbér.

Kiegészítő fizetések: a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás illetve a kollektív szerződés alapján járó díjazás, jellemző tételei a következők:

• a rendes (alap- és pót), a rendkívüli szabadság idejére fizetett munkadíj,

• a pénzben megváltott szabadság idejére járó távolléti díj,

• tanulmányi szabadság (munkaidő-kedvezmény) idejére fizetett munkadíj,

• munkaszüneti napokra fizetett távolléti díj, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló,

• tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállaló munkáltatót terhelő munkabére,

• hivatalos kiküldetés miatt utazással töltött időre fizetett díjazás,

• a munkáltató gazdasági körülményei miatti átmeneti „kényszerszabadság“ idejére – le nem dolgozott időre fizetett munkabér,

• elrendelt napi munkaidő-csökkentés miatt le nem dolgozott időre fizetett munkabér,

• a sztrájk idejére – megállapodás esetén – a munkáltató által fizetett díjazás,

• a vezetői utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében kieső munkaidőre járó munkabér,

• fagyszüneti díj,

• olyan esetekben fizetett munkabér, amikor mentesül a dolgozó a munkavégzési kötelezettség alól – állampolgári kötelezettség teljesítése miatt,

• kötelező orvosi vizsgálat időtartalmára fizetett díjazás,

• munkaközi szünetre fizetett munkadíj,

• a szakszervezeti tisztségviselői, az üzemi tanács tagjai részére fizetett munkaidő kedvezmény,

• ha a munkaszüneti napon dolgozott, akkor az e helyett igénybe vett szabadnapra járó távolléti díj.

Bérpótlékok: a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, sajátos munkakörülményeket, általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bérek, amennyiben a fenti tényezőket a munkavállaló személyi alapbérében, törzsbérében nem vették figyelembe.

Nem bérpótlék:

• egyes pótlékként nevesített, de nem munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek, (pl. családi pótlék),

• egyes költségtérítések (pl. különélési pótlék).

Jutalom: kiemelkedően jó teljesítmény esetén járó díjazás, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján, a munkavállaló részére fizetett összeg.

Prémium: előre meghatározott, kitűzött prémiumfeladatok teljesítése esetén kerül kifizetésre.

Egyéb bérek: máshol főállásban lévő dolgozóknak másodállásban végzett munkáért valamint saját dolgozónak a munkakörébe nem tartozó feladat elvégzéséért, mellékfoglalkozásban kifizetett összeg.

13. és további havi fizetés: a jogszabályban, illetve a munkaszerződés által kötelezően előírt díjazás.

Személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni minden olyan kifizetett, elszámolt összeget, amelyet a természetes személyek nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kapnak, ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adója és a fenti összegek után a munkáltató, kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó.

A személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni többek között a betegszabadság idejére járó távolléti díj összegét is.

Bérjárulékok közé tartozik gyakorlatilag minden járulék, hozzájárulás, adók módjára fizetendő összeg, amely a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak után terheli a vállalkozást, vagyis minden olyan közteher, amely bér- vagy létszámfüggő.

Bérjárulékok a következők:

• az egészségügyi hozzájárulás,

• egészségügyi szolgáltatási járulék,

• a szakképzési hozzájárulás,

• a rehabilitációs hozzájárulás,

• egyéb bérjárulékok.

A munkáltatót, kifizetőt terhelő bérjárulékok 2018. évben

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség fennáll, ha

• munkaadó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és

• a ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz a foglalkoztatottak létszámának az 5 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulás alapja: a hiányzó létszám, az átlagos állományi létszám 5 százaléka és a tényleges rehabilitációs foglalkoztatottak számának különbözete.

Mértéke: a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összegének meghatározása: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám × a hozzájárulás adott évi mértéke

2012. január 1-jétől változatlanul az egyéni nyugdíjjárulék mértéke: 10%.

Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban (többes jogviszony) meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt. A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.

Az egyéni egészségbiztosítási járulékon belül a 4% természetbeni járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után – felső határ nélkül – kell megfizetni. 8,5 százalék az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék címen fizetendő összeg. Ebből 7% az egyéni egészségbiztosítási járulék (ezen beül változatlanul 4% a természetbeni, 3% a pénzbeli járulék). A munkaerő-piaci járulék mértéke változatlanul 1,5%.

2012. január 1-jétől a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is kell – a 2012-ben már 8,5 százalékos mértékű – egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni (korábban nem kellett).

Munkabérek számviteli nyilvántartása

Munkabérek, jövedelmek számviteli nyilvántartása alapvetően két rendszerben történik:

1. az analitikus, részletező nyilvántartásokban, és a
2. szintetikus, főkönyvi elszámolásokban.

A munkabérek és a személyi jövedelmek analitikus nyilvántartásának kialakításánál előírt követelmények:

• a különféle adójogszabályok által előírt, elvárt követelmények,

• a Tb., valamint a magánnyugdíjpénztárak által elvárt követelmények,

• a dolgozóval, a munkavállalóval szembeni adatszolgáltatási kötelezettségek,

• a számviteli törvény által elvárt csoportosítási követelmények (bérköltség, egyéb személyi jellegűkifizetések),

• a vezetői igények a döntések megalapozásához.

Jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági események:

1. Szeptember havi bérfeladás elszámolása bérköltségként és a dolgozókkal szembeni kötelezettségként (tartozásként)
2. Szeptember havi betegszabadság idejére járó távolléti díj elszámolása személyi jellegű egyéb költségként és a dolgozókkal szembeni kötelezettségként
3. Szeptember havi szociális hozzájárulási adó elszámolása egyéb ráfordításként és a költségvetéssel szembeni kötelezettségként.
4. Szeptember havi személyi…