Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Példa a követelések értékvesztésének elszámolására

Archívum 2018.08.02, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

5.3.4.5 Példa a követelések értékvesztésének elszámolására

Sinka Júlia

5.3.4.5 Példa a követelések értékvesztésének elszámolására

1. Egy kft. 2017. december végén az alábbi követeléseket tartja nyilván:

Megnevezés   Partner   Teljesítés 
időpontja   
Fizetési (szállítási) határidő   Összeg (Ft)   
Rövid lejáratra adott kölcsön   Kölcsönvevő Kft.   2017. január 3.   2017. december 3.   5.000.000   
Készletre adott előleg   Szállító Rt.   2017. február 5.   2017. március 5.   10.000.000   
Vevőkövetelés   Vevő 1 Kft.   2017. március 3.   2017. április 3.   6.000.000   
Vevőkövetelés   Vevő 2 Kft.   2017. április 18.   2017. május 18.   600.000   
Beruházásra 
adott előleg   
Beruházó Rt.   2017. május 14.   2017. október 15.   15.000.000   
Vevőkövetelés   Vevő 3 Kft.   2017. július 3.   2017. augusztus 3.   6.000.000   
Vevőkövetelés   Vevő 4 Kft.   2017. december7.   2018. január 7.   5.000.000   

2. Kiegészítő információk a vállalkozás adósairól:

  • Kölcsönvevő Kft. felszámolás alatt áll. A vagyonfelosztási javaslat szerint a követelés 80%-át tudja megfizetni a mérlegfordulónap után. A fennmaradó követelés kiegyenlítésének valószínűsége 80%.

  • Szállító Rt. ellen csődeljárás folyik, a csődegyezségi tárgyalásra 2018. március 18-án kerül sor. Várhatóan a követelés 90%-át megfizeti.

  • Vevő 1 Kft2018. január 6-án átutalta tartozását.

  • Vevő 2 Kft. megszűnt. A vállalkozás bírósághoz fordult, a követelést a bíróság a Kft-nek ítélte, de az adós nem lelhető fel, a behajtás is eredménytelenül végződött. A gazdasági események bizonylatokkal, hivatalos okiratokkal igazolhatók.

  • Beruházó Rt. a munkálatokat a vállalt határidőig nem kezdte meg, tárgyalások folynak az átütemezésről. A teljesítés valószínűsége 60%.

  • Vevő 3 Kft-t a vállalkozás többször felszólította a kötelezettség teljesítésére. A felszólító levelekre az adós nem reagált. A teljesítés valószínűsége 40%.

  • Vevő 4 Kft. csődegyezségi eljárásról küldött értesítést. A teljesítés valószínűsége 80%.

  • A kft. a teljesítés valószínűsége alapján számolja el az értékvesztést a követelései után.

Feladat: A gazdasági események könyvelése.

Megoldás:

1. A követelések értékvesztésének meghatározása az adósok értékelése alapján:

Megnevezés   Követelés összege (Ft)   A teljesítés   Értékvesztés   
    2017. december 
31-én   
valószínűsége   mértéke   összege (Ft)   
Kölcsönvevő Kft.   4.000.000   80%   20%   800.000   
Szállító Rt.   10.000.000   90%   10%   1.000.000   
Vevő 1 Kft.   6.000.000   100%   -   -   
Vevő 2 Kft.   -   -   -   -   
Beruházó Rt.   15.000.000   60%   40%   6.000.000   
Vevő 3 Kft.   6.000.000   40%   60%   3.600.000   
Vevő 4 Kft.   5.000.000   80%   20%   1.000.000   
Összesen:   46.000.000   -   -   12.400.000   

– Kölcsönvevő Kft. felszámolás alatt áll, év végén csak a követelések 80%-a mutatható ki eszközként, 20% behajthatatlan követelés, 2017. december 31-én hitelezési veszteségként kell elszámolni.

T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege 1.000.000 Ft
K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 1.000.000 Ft

A fennmaradó összegre 20% céltartalékot képez a vállalkozás, mert a teljesítés valószínűsége 80%.

  • Szállító Rt-vel kapcsolatos előleghez kötődően teljesítés nem történt a szerződésben vállalt határidőig, a csődegyezségre a következő évben kerül sor. A teljesítés valószínűsége 90%, így a követelésre 10% értékvesztést számol el a vállalkozás.

  • Vevő 1 Kft. mérlegkészítésig átutalta tartozását, lejárt fizetési határidejű a követelés, de teljesül, így avállalkozás értékvesztést az adós minősítése alapján nem számol el kinnlevőségre.

  • Vevő 2 Kft. ellen bírósági eljárást indított a Kft., a bíróság a követelést jogosnak ítélte. A követelés azonban behajthatatlan, mert a megszűnt adós vállalkozás ellen a behajtás eredménytelennek bizonyult, a vállalkozás nem lelhető fel és ez okiratokkal igazolható.

  • A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként le kell írni.

T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege 600.000 Ft
K 311. Belföldi vevőkövetelések 600.000 Ft

  • Beruházó Rt. a szerződésben vállalt határidőt nem teljesítette, az átütemezésről folynak a tárgyalások. Az adós minősítése alapján a vállalkozás 40% értékvesztést számol el a beruházásra adott előleg összege után.

  • Vevő 3 Kft. nem reagál a felszólító levelekre. Az adós ellen bírósági eljárást kell indítani. A lejárt határidejű, kétes követelésre értékvesztést kell elszámolni, amelynek mértéke a számviteli politikában rögzített elveknek megfelelően 60%.

  • Vevő 4 Kft. adósságának szerződés szerinti fizetési határideje nem járt le a mérlegfordulónapig. A vevő minősítése alapján várhatóan a követelés 80%-a folyik be, így 20% értékvesztést számol el a kft. akinnlevőség után.

Az értékvesztés összege és könyvelése 2017. december 31-én:

  • rövid lejáratú kölcsön után:

T. 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 800.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 800 000 Ft

  • Készletre adott előleg után:

T. 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 1.000.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 1.000 000 Ft

A készletre adott előleget – csökkentett értéken – a készletek között szerepelteti a vállalkozás amérlegében.

Beruházásra adott előleg után:

T 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 6.000.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 6.000 000 Ft

A beruházásra adott előleget – csökkentett értéken – a tárgyi eszközök között szerepelteti a vállalkozás a mérlegében.

Vevőkövetelések után:

T 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 4.600.000 Ft
K 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 4.600 000 Ft

  • Megjegyzés: a behajthatatlan követelésként leírt összegek elszámolása a követelés jellegétől függően

  • például vásárolt követelésnek minősül-e, illetve tartós kölcsönről van-e szó -, eltérő főkönyvi számlacsoportban történik. Így a 86. számlacsoportban megnyitott számlán a forgóeszközök között kimutatott és vásárolt követelésnek nem minősülő követelések behajthatatlannak minősített összegét könyveljük. A szaktárca által ajánlott számlatükör szerint ez a „8691. Forgóeszközök között kimutatott

  • vásárolt követelésnek nem minősülő

  • követelések behajthatatlan követelésként üzleti évben leírt összege“ számla.

A 878. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek számla alszámlája a „8727. Behajthatatlannak minősített tartós kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke“ számla. A bemutatott példánkban Kölcsönvevő Kft rövid lejáratú kölcsönt kapott, de ha tartós kölcsönről lenne szó, úgy ez utóbbi számlán könyvelnénk a behajthatatlanná vált kölcsönrészt.

A vásárolt – és behajthatatlanná vált –

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.