8.3.3.5.1 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket érintő kiemelt változások 2012-től
Birher Ilona
Személyi jövedelemadó
Adóalap-kiegészítés
Az adóalap-kiegészítés 2012-től a jövedelem nagyságától függően szűnik meg. Az adóalap kiegészítést 2.424.000 Ft éves bruttó jövedelem összegig nem kell alkalmazni, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a 2.424.000 Ft feletti része után 27%-os mértékkel kell megállapítani. Az adóteher 2.424.000 Ft éves bruttó jövedelem összegig 16%, az ezt meghaladó jövedelem összeg után változatlanul 20,32% marad.
Példa
Egy munkavállaló havi bruttó bére 250.000 Ft.
Feladat: Állapítsa meg a fizetendő személyi jövedelemadó összegét, ha a magánszemélynek nincs egyéb jövedelme, kedvezménye. Könyvelje a bruttó bért és a levont szja-t!
Megoldás:
Éves várható jövedelem: 3.000.000 Ft
Szja számítása: 2.424.000 Ft × 16% = 387.840 Ft
(3.000.000 – 2.424.000) × 1,27 × 16% = 117.043 Ft (20,32%)
Összes adóteher: 504.883 Ft (42.074 Ft/hó)
Könyvelés (havonta)
Bruttó bér nyilvántartásba vétele:
T 541. Bérköltség 250.000 Ft
K 471. Jövedelem elszámolási számla 250.000 Ft
Szja elszámolása:
T 471. Jövedelem elszámolási számla 42.074 Ft
K 462. Szja elszámolási számla 42.074 Ft
Béren kívüli juttatások (Cafeteria rendszer)
2012. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősülnek a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára, valamint a szálláshely alszámlájára és szabadidős szolgáltatás alszámlára utalt összegek. A cafeteria elemek közé tartozik a munkahelyi étkeztetésnek minősülő, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem havi 12.500 Ft mértékéig.
A fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában adható juttatás értéke havi 5.000 forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak. A törvénymódosítás alapján 2012. december 31-éig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken történő étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható.
A béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás kikerült, a többi juttatás változatlan szabályok szerint adható.
Béren kívüli juttatásnak minősül (ha a juttató a munkáltató):
– a munkavállalónak közeli hozzátartozónak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben üdülési szolgáltatást nyújt. A nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
A munkavállaló választása szerint:
– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12.500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is), és/vagy
– fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5.000 forintot meg nem haladó rész,
– az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya,
• szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezerforint támogatás,
• vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás,
• szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás,
– iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész,
– a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem,
– az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
Béren kívüli juttatásnak minősül
– a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállalóközeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
– a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint;
– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12.500 forintot meg nem haladó rész, és/vagy
– fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5.000 forintot meg nem haladó rész;
– a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
– a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.
Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
– foglalkoztatói nyugdíj, szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
2012. január 1-jétől 10% mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő a béren kívüli juttatások adóalapként (1,19-szeres) meghatározott (maximum évi 500.000 Ft) összege után. E mérték feletti juttatások után az eho mértéke 27%.
A juttatás, mint személyi jellegű egyéb kifizetés, valamint az szja és eho terhek egyaránt elismert költségnek minősülnek a társasági adózásban.
Példa
Egy vállalkozás az alábbi juttatásokat adja a munkavállalójának:
– Erzsébet-utalvány formájában havi 5.000 forintot,
– a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában havi 12.500 forintot,
– Széchenyi Pihenő Kártya formájában
• szálláshely alszámlájára 225.000 Ft támogatást,
• vendéglátás alszámlájára átutalt 150.000 Ft támogatást,
• szabadidő alszámlájára átutalt 75.000 Ft támogatást.
Feladat: Az adófizetési kötelezettség megállapítása, a gazdasági események könyvelése.
Megoldás:
Első lépésben a munkáltatónak kérnie kell az érintett munkavállalótól olyan nyilatkozatot, amelyben a más vállalkozástól kapott béren kívüli juttatásokat összegszerűen felsorolja, vagy nyilatkozik arról, hogy más kifizetőtől nem kapott ilyen típusú juttatást.
Esetünkben induljunk ki abból az alapállásból, hogy a dolgozói nyilatkozat alapján csak ettől a vállalkozástól kap béren kívüli juttatást.
Az Szja törvény nem zárja ki, hogy akár három jogcímen is kapjon a munkavállaló étkezési hozzájárulást.
Összegszerűen:
munkahelyi étkeztetés: havi 12.500 Ft, éves szinten: 150.000 Ft
Erzsébet-utalvány: havi 5.000 Ft, éves összeg: 60.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára
átutalt összeg: 150.000 Ft
Étkezésre fordítható juttatás összesen: 360.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára
utalt összeg: 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára
átutalt összeg: 75.000 Ft
Összes béren kívüli juttatás: 660.000 Ft
Fizetendő adók, járulékok:
Szja fizetési kötelezettség: 660.000 × 1,19 × 16% = 125.664 Ft
Eho fizetési kötelezettség
(500 ezer forintig): 500.000 × 1,19 × 10% = 59.500 Ft
Eho fizetési kötelezettség
(500 ezer Ft felett): 160.000 × 1,19 × 27% = 51.408 Ft
Összes közteher: 236.572 Ft
A gazdasági események könyvelése
Havonta könyvelendő a dolgozónak átadott az Erzsébet-utalvány értéke, a munkahelyi étkeztetés összege, valamint ezek szja és eho vonzata.
Étkezési juttatások könyvelése
Erzsébet-utalványok beszerzése az első fázis:
T 368. Egyéb követelések
K 384. Elszámolási betétszámla/381. Pénztár
(Az utalványok beszerzése nem minősül költségnek.)
Az utalványt értékesítő vállalkozás által felszámított kezelési költséget egyéb igénybevett szolgáltatásként kell könyvelni.
A dolgozó által átvett utalványokat könyveljük költségként:
T 551. Munkavállalónak adott személyi jellegű kifizetések 5.000 Ft
K 368. Egyéb követelések 5.000 Ft
Az üzemi étkeztetés költségeinek elszámolása havonként:
T 551. Munkavállalónak adott személyi jellegű kifizetések 12.500 Ft
K 368. Egyéb követelések 12.500 Ft
Az étkezési juttatások után fizetendő szja könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű ráfordítások 3.332 Ft
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolási számla 3.332 Ft
Az étkezési juttatások után fizetendő eho könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű ráfordítások 2.083 Ft
K 4631. Egészségügyi hozzájárulás elszámolási számla 2.083 Ft
A Széchenyi Pihenő Kártya beszerzésének könyvelése az étkezési utalvány beszerzésével azonosan történik.
Költségkénti elszámolására akkor kerül sor, amikor a munkavállaló a kártyát átveszi és az átvételt aláírásával igazolja.
Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára átutalt összeg könyvelése:
T 551. Munkavállalónak adott személyi jellegű kifizetések 150.000 Ft
K 368. Egyéb követelések 150.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára átutalt összeg könyvelése:
T 551. Munkavállalónak adott személyi jellegű kifizetések 225.000 Ft
K 368. Egyéb követelések 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára átutalt összeg könyvelése:
T 551. Munkavállalónak adott személyi jellegű kifizetések 75.000 Ft
K 368. Egyéb követelések 75.000 Ft
A személyi jellegű juttatások után fizetendő szja könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű ráfordítások 85.680 Ft
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolási számla 85.680 Ft
A személyi jellegű juttatások után fizetendő eho könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű ráfordítások 53.550 Ft
K 4631. Egészségügyi hozzájárulás elszámolási számla 53.550 Ft
Az 500.000 Ft felett adott béren kívüli juttatások után az eho mértéke 27%-ra emelkedik.
A személyi jellegű juttatások után fizetendő eho különbözet könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű ráfordítások 32.362 Ft
K 4631. Egészségügyi hozzájárulás elszámolási számla 32.362 Ft
Egyes meghatározott juttatások
2012-től ismét visszakerült a törvénybe ez a lehetőség. Az Szja törvény egyes meghatározott juttatásként nevesíti a munkáltató által biztosított azon külön meg nem határozott juttatásokat, amelyeket a munkáltató minden munkavállalójának egyaránt, azonos feltételekkel és módon, valamint ténylegesen is elérhetően nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat (pl. kollektív szerződés) alapján meghatározott személyi kör részére juttat.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes, vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költségek közül a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás is a minimálbér 25%-os egyedi értékéig. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzletpolitikai célú juttatás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. (Munkaviszony évközi megszűnése esetén az időarányos rész az irányadó.)
A kifizetőt a 16% szja-n kívül 27% eho fizetési kötelezettség is terheli az egyes meghatározott juttatások 1,19-szerese után.
Reprezentáció, üzleti ajándék
A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé vált az első forinttól néhány kivételtől eltekintve (pl. társadalmi szervezet, alapítványok). Az ilyen jogcímen kifizetett összegek 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho terheli a kifizetőt (juttatót). Az üzleti ajándékokra előírt értékhatár megszűnt. Üzleti ajándéknak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).
A reprezentáció fogalma nem változott.
Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
Példa
2012. január 10-én a pénztárból felvett 50.000 Ft előleget a vállalkozás cégvezetője. Január 30-án elszámolt az előleggel, leadott 48.000 Ft (áfát is tartalmazó) reprezentációs költségekről szóló számlát, 2.000 forintot visszafizetett a házipénztárba.
Feladat: A gazdasági esemény könyvelése, az adófizetési kötelezettség megállapítása.
Megoldás:
A gazdasági események könyvelése
2012. 01. 10. Előleg felvétele a házipénztárból:
T 361. Munkavállalóknak adott előlegek 50.000 Ft
K 381. Pénztár 50.000 Ft
2012. 01. 30. Elszámolás az előleggel, visszavételezés a házipénztárba:
T 381. Pénztár 50.000 Ft
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek 50.000 Ft
A számlák könyvelése reprezentációs költségként (áfás áron, áfa nem vonható le):
T 553. Reprezentációs költségek 48.000 Ft
K 381. Pénztár 48.000 Ft
A reprezentációs kiadást terhelő szja könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 9.139 Ft
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolási számla 9.139 Ft
Számítás: 48.000 Ft × 1,19 × 16% = 9.139 Ft
A reprezentációs kiadást terhelő eho könyvelése:
T 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 15.422 Ft
K 4312. Egészségügyi hozzájárulás elszámolási számla 15.422 Ft
Számítás: 48.000 Ft × 1,19 × 27% = 15.422 Ft
A 48.000 Ft reprezentációs kiadás 24.561 Ft közteherrel jár (51,17%).
A társasági adóban a reprezentációs költség és terhei elismert költségnek minősülnek.
Munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás
Adómentesnek minősül a munkáltató által a munkavállalójának végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7.500.000 forintot meg nem haladó része.
Az Szja törvény a végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt 2011. december 31-ét követően nem alkalmazhatók, vagyis kizárólag az a juttatás minősül adómentesnek, amelynek folyósítása legkésőbb december 31-én megtörtént.
A fentiek szerint nyújtott támogatás adómentes a munkavállalónál, elismert költség a munkaadónál (a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt támogatás nem növeli a vállalkozás társasági adó alapját).
A munkáltató 2012. január 1-jén vagy azt követően is adhat kedvezményes hitelt a munkavállalójának (akár végtörlesztésre), feltéve, hogy az Szja törvény kritériumai fennállnak. Figyelemmel kell lenni a méltányolható lakásigény mértékére.
Amennyiben a nyújtott munkáltatói hitelre, támogatásra kedvezményes adójogi szabály nem alkalmazható, abban az esetben a kapcsolódó közterheket meg kell fizetni. Kamatkedvezményes pénzkölcsön esetén a személyi jövedelemadó a kifizetőt (a hitelt nyújtó munkáltatót) terheli, amelynek alapja a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese, az adó mértéke 16%. Az adóköteles vissza nem térítendő támogatás a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként viseli az adót.
A jogszabály alapján adott lakáscélú munkáltatói támogatást a társasági adóalany, munkáltatók egyéb személyi jellegű ráfordításként számolják el:
T 559. Személyi jellegű egyéb kifizetések
K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A támogatás utalása:
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
K 384. Elszámolási betétszámla
Példa
A kft. egyik dolgozójának a deviza alapú lakáshitele végtörlesztéséhez 2011. december 28-án átutalt 5.000.000 forintot.
Feladat: Könyvelje a gazdasági eseményt, állapítsa meg az adóvonzatokat!
Megoldás:
A jogszabály alapján adott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolása egyéb személyi jellegű ráfordításként:
T 559. Személyi jellegű egyéb kifizetések 5.000.000 Ft
K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5.000.000 Ft
A támogatás utalása:
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5.000.000 Ft
K 384. Elszámolási betétszámla 5.000.000 Ft
Sem a munkaadót, sem a munkavállalót nem terheli adófizetési kötelezettség a jogszabály alapján nyújtott támogatás után.
Napidíj
2012-ben ismét igazolás nélkül elszámolható költség a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből 30 százaléknyi rész, legfeljebb a kormányrendelet szerinti napi összeg (maximum napi 15 euro).
Külföldi kiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.
Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.
A nemzetközi árufuvarozásban foglalkoztatott gépkocsivezetők, árukísérők esetében 40 euro számolható el igazolás nélkül naponta továbbra is a napidíjjal kapcsolatos számviteli teendőkre.
A dolgozónak a kiküldetéskor adott előleg nyilvántartásba vétele (a valutafelvétel időpontjában meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán):
T 361. Munkavállalóknak adott előlegek
K 386. Deviza betétszámla
(Amennyiben az előleget a valutapénztárból kapja a munkavállaló, akkor a nyilvántartásba vétel a valuta nyilvántartási értékén történik.)
A kiküldetéshez kapcsolódó (szállás, utazás, egyéb) számlák elszámolása a teljesítés időpontjának (választott) árfolyamán:
T 526. Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségek
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek
A napidíjat a kiküldetés befejező napján meglévő választott (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon kell könyvelni:
T 551. Kiküldetés napidíja
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek
A dolgozó által visszafizetett valutát be kell vételezni a valutapénztárba (ha van):
T 382. Valutapénztár
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek
Ha a cég valutapénztár számlát nem vezet, akkor a valutát be kell fizetni a bankba a devizaszámlára.
Amennyiben a visszavett valutát a devizaszámlára fizetik be, akkor a befizetés időpontjában meglévő választott devizaárfolyamon kell könyvelni:
T 386. Deviza betétszámla
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek
A 361. Munkavállalóknak adott előlegek számlán maradó egyenleget –-ndash;előjelétől függően – árfolyamnyereségként vagy árfolyamveszteségként kell elszámolni.
Árfolyamnyereség könyvelése:
T 361. Munkavállalóknak adott előlegek
K 9762. Követelések, kötelezettségek realizált árfolyamnyeresége
(vagy) az árfolyamveszteség könyvelése:
T 8762. Követelések, kötelezettségek realizált árfolyamvesztesége
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek
A kiküldött részére adott valutához kapcsolódó szja-fizetési kötelezettséget nem a könyvvitelben rögzített adatok alapján kell megállapítani, hanem az Szja törvény előírásainak figyelembevételével kell a valutában adott teljes napidíj alapján a magánszemély bevételét meghatározni. A bevétel 70 százaléka adóköteles egyéb jövedelem. Az adóköteles jövedelem alapján kell megállapítani a fizetendő személyi jövedelemadót. A személyi jövedelemadózásban külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.
Példa
Egy vállalkozás a dolgozóját 5 napra Németországba küldi kiküldetésbe. Induláskor a valutapénztárból felvesz 75 euro-t napidíjra, a deviza betétszámláról 1.000 euro-t a felmerülő utazási és szállásköltségekre. A valutapénztárban levő valuta könyv szerinti árfolyama 300 Ft/EUR, a devizaszámlán levő devizakészlet könyv szerinti árfolyama 305 Ft/EUR.
Felmerült költségek:
Szállás költség 600 euro, utazási költség 350 euro.
Euro árfolyam a költségek felmerülésekor 302 Ft/EUR, a munkavállaló visszaérkezésének napján 301 Ft/EUR.
Feladat: A gazdasági események könyvelése, az adófizetési kötelezettség megállapítása.
Valutafelvétel a valutapénztárból (a valuta könyv szerinti árfolyamán):
T 361. Munkavállalóknak adott előlegek 22.500 Ft
K 382. Valutapénztár 22.500 Ft
A dolgozónak a kiküldetéskor adott előleg nyilvántartásba vétele (a valutafelvétel időpontjában meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán):
T 361. Munkavállalóknak adott előlegek 305.000 Ft
K 386. Deviza betétszámla 305.000 Ft
A kiküldetéshez kapcsolódó szállás, utazás számlák elszámolása a teljesítés időpontjának (választott) árfolyamán:
T 526. Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségek 286.900 Ft
K 361.Munkaválallóknak adott előlegek 286.900 Ft
A napidíjat a kiküldetés befejező napján meglévő választott (a számviteli politikában rögzített) devizaárfolyamon kell könyvelni:
T 551. Kiküldetés napidíja 22.575 Ft
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek 22.575 Ft
A dolgozó által visszafizetett valutát be kell vételezni a valutapénztárba:
T 382. Valutapénztár 15.050 Ft
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek 15.050 Ft
A keletkezett árfolyam különbözet elszámolása:
T 8762. Követelések, kötelezettségek realizált
árfolyamvesztesége 2.975 Ft
K 361. Munkavállalóknak adott előlegek 2.975 Ft
Mivel igazolás nélkül elszámolható költség a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből 30%-nyi rész, legfeljebb a kormányrendelet szerinti napi 15 euro-s összeg, ezt a keretet nem lépte túl a juttatás értéke, így szja-fizetési kötelezettség nem keletkezett.
A társasági adóban elismert költségnek minősül a külföldi kiküldetés költsége, valamint a kiküldetési díj.
A kifizetői adóelőleg levonási kötelezettsége számlaadás esetén
2012-től szűkül az az adózói kör, akik esetében a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonási kötelezettsége. A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha a kifizetést igazoltan egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő magánszemély részére teljesíti.
Költségnyilatkozat
2012-től a magánszemély legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot.
Példa
Egy magánszemély 2012. február hónapban mérnöki tevékenységet végez 100 ezer Ft megbízási díjért. Írásban 40% költséghányadról, valamint arról nyilatkozik, hogy az éves összevont jövedelme várhatóan nem haladja meg a 2.424 ezer forintot.
Feladat: Állapítsa meg a levonandó szja összegét! Könyvelje a gazdasági eseményt!
Megoldás:
Adóalap: 100 ezer × 60% = 60.000 Ft.
Levonandó szja (16%): = 9.600 Ft.
Társadalombiztosítás
A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalékra emelkedett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.390 forintra nőtt. Megszűnt egyes jövedelmek (pl. a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás stb.) egészségbiztosítási járulék alóli mentessége. A többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, legalább 36 órában foglalkoztatott biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékmentessége is megszűnt.
A társas vállalkozók és egyéni vállalkozók által fizetendő járulékminimum az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében a minimálbér másfélszeresére.
Egészségügyi hozzájárulás
2012. január 1-jétől 10% mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő a béren kívülijuttatások adóalapként meghatározott (évi 500.000 Ft juttatási keret alatti) összege után. E feletti juttatások, valamint az egyes meghatározott juttatásnak minősülő kifizetések után az eho mértéke 27%.
A vállalkozás Erzsébet-utalványt ad a dolgozójának havi 5.000 forint értékben. A juttató (kifizető) közterhei a következőképpen alakulnak havonta (pontosabban az utalványok átadásakor).
Személyi jövedelemadó: 5.000 Ft × 1,19 × 16% = 952 Ft
Kifizetőt terhelő egészségügyi
hozzájárulás: 5.000 Ft × 1,19 × 10% = 595 Ft
5.000 Ft béren kívüli juttatás a kifizető számára összesen 1.547 Ft közterhet jelent, amely a béren kívüli juttatás értékének 30,94%-a. A közteher költségként elszámolható, a társasági adóban elismert költség összesen 6.547 Ft.
A vállalkozások szempontjából a béren kívüli juttatás drágább lett a munkabérnél, a munkabér után ugyanis 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetnie (összesen 28,5%).
5.000 Ft bérjellegű juttatás költségvonzata: 5.000 Ft + 1.425 Ft = 6.425 Ft.
A munkavállalót a béren kívüli juttatás után nem terheli adófizetési kötelezettség, a bérjellegű juttatásból viszont adót, járulékot kell fizetnie.
A kifizető, vagy a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott alábbi kifizetések után:
– az egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után,
– a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
A magánszemély akkor köteles a felsorolt jövedelmek után 27% eho-t fizetni, ha nem kifizetőtől kapott ilyen jövedelmet, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani. Az egyéni vállalkozó az Eho törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.
A 27 százalékos eho alapja a kamatkedvezménynél az szja alapjával azonos 2012-től, 1,19-szeres szorzót kell alkalmazni.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.
A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
A béren kívüli juttatás értékhatárát meghaladó egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
Kedvező változás 2012-től, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.
Nem változott a 14%-os egyéni egészségügyi hozzájárulás szabályozása, maradt a 450.000 forintos felső korlát.
A társadalombiztosításról szóló törvény alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (egészségbiztosítási járulék), valamint a tárgyévben megfizetett 14 százalékos egyéni eho együttes összege a tárgyévben nem haladhatja meg a 450.000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
Szociális hozzájárulási adó
2012. január 1-jétől a korábbi foglalkoztatói társadalombiztosítási járulékokat felváltja a szociális hozzájárulási adó. A szociális hozzájárulási adó megfizetésére általános szabály szerint a kifizető kötelezett.
Az adó mértéke 27%, amelyet havonta kell megállapítani és tárgyhónapot követő hó 12-éig megfizetni és bevallani. A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe. Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés megvalósulása esetén az adókedvezmény havi mértéke 2012-ben foglalkoztatottanként 21,5% 75.000 Ft kedvezményalapig, azt meghaladóan az e feletti kedvezményalap után 16%.
A külföldi kiküldetés esetében a szociális hozzájárulási adó alapja az adott jogviszonyban szerzett önálló és nem önálló tevékenységből származó és Magyarországon nem adóztatható jövedelem hiányában a munkaszerződés alapján fizetett, kiküldetést megelőző évi havi személyi alapbér (ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér).
Szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett a valamely más EGT-tagállamban (vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alapján más országban) járulékkötelezettséget teljesítő magánszemély és az egyébként a Tbj. szerinti mentességet élvező (nem letelepedett, nem menekült) harmadik ország állampolgára.
Munkabér elszámolással kapcsolatos feladatok
1. Egy vállalkozás egyik grafikus dolgozójának 2012. januári bérfizetéséhez az alábbi adatok állnak rendelkezésre.
| Bruttó munkabér | 300.000 Ft |
| Havi nem bérjövedelem | 0 Ft |
| Bírói letiltás | 50.000 Ft |
| Kedvezményezett eltartottak száma | 0 fő |
| Eltartottak száma (családi pótlék számításnál) | 0 fő |
Feladat: Határozza meg a nettó kifizetendő bér, valamint a munkaadót és munkavállalót terhelő adók, járulékok összegét! Könyvelje a bérfeladást!
Megoldás:
A nettó bér meghatározása:
| Bruttó munkabér | 300.000 Ft |
| Havi nem bérjövedelem | 0 Ft |
| Bírói letiltás | 50.000 Ft |
| Szja kötelezettség | 52.234 Ft |
| Nyugdíjjárulék (10%) | 30.000 Ft |
| Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) | 12.000 Ft |
| Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) | 9.000 Ft |
| Munkaerő-piaci járulék (1,5%) | 4.500 Ft |
| Utalandó nettó munkabér | 142.266 Ft |
Szja számítása éves adóalap megállapítása:
300.000 Ft × 12 = 3.600.000 Ft
(3.600.000 Ft – 2.424.000 Ft) × 1,27 = 1.493.520 Ft
+2.424.000 Ft
Adóalap: 3.917.520 Ft
Fizetendő éves szja (16%): 626.803 Ft, havi összege 52.234 Ft.
A munkáltató terhei:
Szociális hozzájárulási adó (27%): 81.000 Ft
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%): 4.500 Ft
A bérfeladás könyvelése:
| A gazdasági esemény megnevezése | T | K | T | K |
| | Számla | Összege Ft-ban |
| 1. | Bruttó bér | 541. | 471. | 300.000 | 300.000 |
| 2. | Bírói letiltás | 471. | 479. | 50.000 | 50.000 |
| 3. | Munkavállaló terhei szja kötelezettség | 471. | 462. | 52.234 | 52.234 |
| | Nyugdíjbiztosítási járulék (10%) | 471. | 4731. | 30.000 | 30.000 |
| | Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (4 + 3 + 1,5)% | 471. | 4732. | 25.500 | 25.500 |
| 4. | Munkaadó terhei szoc. adó (27%) | 561. | 4733. | 81.000 | 81.000 |
| | Szakképzési hozzájárulás (1,5%) | 564. | 4638. | 4.500 | 4.500 |
| 5. | Nettó munkabér utalása | 471. | 384. | 142.266 | 142.266 |
Javaslat: a munkavállaló grafikus, az Ekho törvény szabályai szerint is adózhat.
Amennyiben a munkaszerződésben (megállapodásban) 300.000 Ft bruttó összeg kifizetése szerepel, ebből (az ekho-s jövedelemből) le kell vonni a havi minimálbér összegét. Ez az összeg normál módon adózik, míg jövedelem többi része az ekho-ra vonatkozó szabályok szerint adózik az alábbiak szerint:
| Megnevezés | Ft |
| Havi ekho-s ellenérték (munkaviszonyban) | 300.000 |
| Havi minimálbér összege | 93.000 |
| Havi ekho-s jövedelem | 207.000 |
| Kedvezményezett eltartott gyerek | 0 |
| Eltartottak száma | 0 |
| Bírói letiltás | 50.000 |
Nettó kifizetendő összeg számítása:
| Bruttó munkabér | 300.000 Ft |
| Havi nem bérjövedelem | 0 Ft |
| Bírói letiltás | 50.000 Ft |
| Szja kötelezettség | 14.880 Ft |
| Nyugdíjjárulék (10%) | 9.300 Ft |
| Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) | 3.720 Ft |
| Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) | 2.790 Ft |
| Munkaerő-piaci járulék (1,5%) | 1.395 Ft |
| Magánszemélyt terhelő ekho (15%) | 31.050 Ft |
| Utalandó nettó összeg | 186.865 Ft |
Szja számítása: éves adóalap megállapítása
A minimálbér alapján számított adóalap: 93.000 Ft × 12 = 1.116.000 Ft
Fizetendő szja: 1.116.000 × 16% = 178.560 Ft
Havonta fizetendő szja: 14.880 Ft
Havonta fizetendő nyugdíjjárulék (a minimálbér után 10%): 9.300 Ft
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (4 + 3 + 1,5)%: 7.905 Ft
Magánszemélyt terhelő ekho (300.000 Ft – 93.000 Ft) × 15%: 31.050 Ft
A munkáltató terhei:
Szociális hozzájárulási adó (93.000 Ft × 27%): 25.110 Ft
Szakképzési alap hozzájárulás (93.000 Ft × 1,5%): 1.395 Ft
Munkáltatót terhelő 20% ekho
(300.000 Ft – 93.000 Ft) × 20%: 41.400 Ft
Munkáltató terhei összesen: 67.905 Ft
Ez a foglalkoztatási forma előnyösebb a munkaadó és a munkavállaló szempontjából egyaránt.
A bérfeladás könyvelése:
| A gazdasági esemény megnevezése | T | K | T | K |
| | Számla | Összege Ft-ban |
| 1. | Bruttó bér | 541. | 471. | 300.000 | 300.000 |
| 2. | Bírói letiltás | 471. | 479. | 50.000 | 50.000 |
| 3. | Munkavállaló terhei szja kötelezettség | 471. | 462. | 14.880 | 14.880 |
| | Nyugdíjbiztosítási járulék (10%) | 471. | 4731. | 9.300 | 9.300 |
| | Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (4 + 3 + 1,5)% | 471. | 4732. | 7.905 | 7.905 |
| | Munkavállalót terhelő ekho (15%) | 471. | 4636. | 31.050 | 31.050 |
