A számviteli törvény az alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása tekintetében több lehetőséget is tartalmaz.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke. Az alapítással, átszervezéssel kapcsolatos költségek aktiválása lehetővé teszi a vállalkozónál, hogy az alapítás, az átszervezés kapcsán felmerült költségek ne kizárólag az alapítás, az átszervezés évének eredményét terheljék. 

A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy a vállalkozót választási lehetőség illeti meg, hogy az alapítás-átszervezés költségeit felmerüléskor költségként elszámolja, vagy aktiválja (erre vonatkozó döntését, annak feltételeit a számviteli politikában kell rögzítenie).

Az alapítás-átszervezés jövőben felmerülő költségeire a számviteli törvény 41. §-a (2) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére – a szükséges mértékben – céltartalék is képezhető, ha a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A későbbiekben a költségek elszámolásakor a céltartalék feloldása ellentételezi a felmerült költségeket.

A céltartalék-képzés előrehozott, az immateriális javak közötti aktiválás pedig késleltetett elszámolása a felmerülő, az első esetben a várható, a második esetben a tényleges költségeknek.

A számviteli törvény előírásaiból következik az is, hogy azon költségekre, ráfordításokra, amelyekre a számviteli törvény előírása szerint céltartalékot képzett a vállalkozó, azokat a felmerüléskor alapítás-átszervezés költségként nem aktiválhatja (azaz számviteli politikai döntés függvényében a két módszerből csak az egyik alkalmazható).

A számviteli törvény 25. §-a (3) bekezdésének az előírása alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – a számviteli törvény 51. §-a szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – a kifejezetten alapítási, átszervezési költségeken túlmenően többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.  

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása külön feltételül szabja, hogy csak abban az esetben lehet az alapítás-átszervezés költségeit aktiválni, ha azok várhatóan a bevételekben megtérülnek. Így a vállalkozónak a számviteli politikájában azt is szabályoznia kell, hogy a megtérülést e tekintetben hogyan dokumentálja (pl. következő évekre összeállított üzleti tervvel).

Alapítással kapcsolatos költségek jellemzően új cég alapításakor, a tevékenység megkezdése során merülnek fel (pl. ügyvédi díjak, alapítással kapcsolatos hatósági díjak, illetékek), míg az átszervezési költségek a tevékenységet már folytató cégnél merülhetnek fel (pl. a hatékonyabb munkaszervezés érdekében a technológiai, gyártási folyamatok sorrendjének a megváltoztatása, a munkavégzés feltételeinek a megváltoztatása, a vállalkozáson belül használatban lévő gépek, berendezések áthelyezése, telephelyváltás költségei, az átszervezéshez igénybe vett szakértők által számlázott díjak). A használatba lévő gépek, berendezések vállalkozáson belüli áttelepítésekor felmerülő költségek lehetnek pl. a gépek, berendezések alapozásának megszűntetése, ezen eszközöknek más helyre történő átszállítási költségei, áthelyezés utáni újra alapozási-, szerelési- és üzembe helyezési költségei, melyeket átszervezési költségként aktiválni lehet. Ezeket a költségeket nem lehet a már korábban üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékében aktiválni, mivel a számviteli törvény előírásai alapján nem minősülnek a tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltozásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munkának,…