Mezőgazdasági őstermelői tevékenység a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csg. tv.) szerint önállóan mezőgazdasági őstermelőként, közösen őstermelők családi gazdasága vagy családi mezőgazdasági társaság keretében folytatható. A Csg. tv. 2021. január 1-jén lépett hatályba és ezzel összefüggésben több ponton módosultak a személyi jövedelemadóól szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) rendelkezései.

A mezőgazdasági őstermelő jogállása

Mezőgazdasági őstermelőnek a Csg. tv. szerinti, a saját gazdaságában mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató, 16. életévét betöltött magánszemély minősül, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is [Szja tv. 3. § 18. pont].

Az őstermelői igazolvány 2021. január 1-től megszűnt, helyette a magánszemély őstermelői jogállását az őstermelőkről vezetett közhiteles nyilvántartásban rögzített adatok igazolják. 

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet. Mindez azt jelenti, hogy az őstermelői nyilvántartásban szereplő őstermelői tevékenységeit egyéni vállalkozóként nem végezheti, de a nyilvántartásban nem szereplő mező, erdőgazdasági vagy kiegészítő tevékenységét egyéni vállalkozóként is folytathatja. Így például, ha valakinek az őstermelői nyilvántartásában a sertés-tenyésztés szerepel, akkor ezt végezheti mezőgazdasági őstermelőként, és ha a takarmány-előállítás nem szerepel az őstermelői nyilvántartásában, akkor ezt egyéni vállalkozóként folytathatja. 

A Csg. tv. a kiegészítő tevékenység mértékére vonatkozóan kimondja, hogy a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként [Csg. tv. 3. § (4) bekezdés]. 

Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében, annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.

Az őstermelői tevékenység fogalma

Őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben meghatározott mennyiséget (Csg. tv. 2. § g) pont).

Mező-, erdőgazdasági tevékenységek a következők [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 18. pont]:

• a növénytermesztés, 
• a kertészet, 
• az állattartás, 
• az állattenyésztés, 
• a halgazdálkodás, 
• a szaporítóanyag-termesztés, 
• a vadgazdálkodás, 
• az erdőgazdálkodás, valamint 
• a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

Kiegészítő tevékenységnek 

• a falusi és agroturizmus, 
• a kézművesipari tevékenység, 
• a fűrészáru-feldolgozás, 
• a takarmány-előállítás, 
• a mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, 
• a dohányfeldolgozás, 
• a bioüzemanyag-előállítás 
• a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, 
• a mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, 
• a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása,…