A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2023. év végi módosítása megteremtette a hazai számviteli előírásokban a halasztott adó kimutatásának a lehetőségét annak érdekében, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség megállapítása során azt az érintett vállalkozók figyelembe tudják venni. 

A halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség kimutatása így nem kötelező, hanem lehetőség, azaz a vállalkozónak számviteli politikájában kell döntést hoznia arról, hogy alkalmazza-e vagy sem ezt az intézményt. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak – előjelétől függően – mind a halasztott adókövetelést, mind a halasztott adókötelezettséget ki kell mutatnia. A számviteli törvény előírásaiból következik az is, hogy a halasztott adó intézményét azok a vállalkozók is alkalmazhatják egyébként, akiknek kiegészítő adó fizetési kötelezettségük nincs.

1. Előző évek elhatárolt vesztesége miatti halasztott adókövetelés számítása

Példa: A vállalkozásnak a 2024-es üzleti évben 400 millió Ft elhatárolt vesztesége keletkezett társasági adóban. A vállalkozásnál a társasági adó kulcs 9%. 

Megoldás: Halasztott adókövetelés számított értéke: 400 millió Ft x 0,9% = 36 millió Ft

a) eset

2024. évben:
A vállalkozás a következő üzleti években várhatóan nyereségesen működik, így a követelése meg fog térülni, ezért a 2024-es üzleti évben 36 millió Ft lesz a halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke, amit a beszámolóban halasztott adókövetelésként ki lehet mutatni.

2025. évben:
A vállalkozás az elhatárolt veszteségből 200 millió Ft-ot felhasznál társasági adóalap csökkentő tételként, így az adófizetési kötelezettsége 18 millió Ft-tal csökken (200 millió Ft x 0,09%).
A halasztott adókövetelés nyitó számított és könyv szerinti értéke 36 millió Ft, melyből a tárgyévben 18 millió Ft felhasználás történt, így a halasztott adókövetelés záró számított és könyv szerinti értéke 18 millió Ft lesz (36 millió Ft-18 millió Ft). A beszámolóban 18 millió Ft halasztott adókövetelést lehet kimutatni.

2026. évben:
A vállalkozás az elhatárolt veszteségből 200 millió Ft-ot felhasznál társasági adóalap csökkentő tételként, így az adófizetési kötelezettsége 18 millió Ft-tal csökken (200 millió Ft x 0,09%).
A halasztott adókövetelés nyitó számított és könyv szerinti értéke 18 millió Ft, melyből a tárgyévben 18 millió Ft felhasználás történt, így a halasztott adókövetelés záró számított és könyv szerinti értéke nulla Ft lesz (18 millió Ft- 18 millió Ft).

b) eset

2024. évben:
A vállalkozás a következő üzleti években várhatóan veszteségesen fog működni, így az adókövetelése nem fog megtérülni, ezért a 2024-es üzleti évben nulla Ft lesz a halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke, így a beszámolóban halasztott adókövetelést nem lehet kimutatni.

2. Fejlesztési tartalék képzése miatti halasztott adókötelezettség számítása

Példa: A vállalkozás a 2024-es üzleti év társasági adóalapjának terhére 200 millió Ft fejlesztési tartalékot képzett. A vállalkozásnál a társasági adó kulcs 9%. A vállalkozás a 2025-ös üzleti évben ezt a fejlesztési tartalékot felhasználta 200 millió Ft bruttó értékű tárgyi eszköz beszerzéséhez. A tárgyi eszköz 2025. január 1-jével került üzembehelyezésre, leírási kulcs 20%, maradványérték nulla. Így a tárgyi eszköz évente elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenése: 200 millió Ftx0,2 = 40 millió Ft, amelyet adóalap növelő tételként minden évben figyelembe kell venni. 
A fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására vonatkozóan a Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontja tartalmaz előírást. E szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható.
Az üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenését számvitelben a vállalkozás által meghatározott…